Fényjegyzetek

<

A kép készítésének helyszíne: Ráday-kastély (Pécel)

A képre kattintva megnézheted nagyobban is!

Fotózni jó! Jönni-menni jó, sőt kifejezetten egészséges! Továbbá bármilyen fényképezőgéppel indulni lehetett a versenyen. Akár olyan kis picinnyel is, mint az enyém! :D Ennyi információ elég volt, hogy jelentkezzem a Budapesten első alkalommal megrendezett Fotomarathonra. http://www.fotomarathon.hu/.

Jelentkezési lapom online elküldése és a nevezési díj (1.000,- Ft) befizetése után vegyes érzésekkel (az esetleg majd felmerülő témák esetleges elvont volta miatti gyanakvásból fakadtak), de kíváncsian vártam a versenynapot. A versenyt megelőző napon ímélben is értesítettek a start részleteiről, valamint arról, hogy több mint 400-an indulunk a starthelyről.

Szombat reggel 9 körül értem a Vajdahunyadvárban felállított regisztrációs helyszínhez. Ötven főre jutott egy regisztrációs pult. Senki sem volt előttem. A regisztrációs díjam ugyan még nem érkezett be két hét alatt, de az igazolópapírral simán és gyorsan lezajlott az adminisztráció. A Fotomarathonos papírtasakban a néhány szponzor-ajándékon kívül megkaptam az igényelt memóriakártyát (512 Mbyte), sőt 4 elemet is, nem beszélve a chipsről és az ásványvízről! :) Ráadásul pogácsás, croissant-os reggelire invitáltak. Jól indult a reggel! :).

10 órakor a megnyitót a főszervező, Soltész Rezső tartotta. Örvendezett az összegyűlteknek, s néhány illusztris vendéget a színpadra szólított, többek közt a látványos Szipál Mártont is. Majd hamarosan ismertették, s papíron is kiosztották a 24 témát, amit feladatként fényképezni kellett. Budapest volt a témák összefogó kerete. Az egyes konkrét feladatokból néhány alább látható.

A fotókat kizárólag a leírt témák sorrendjét követve lehetett leadni, különben kizártak volna a versenyből. Rontott képek esetén úgyszintén, ha egy téma kimarad, úgyszintén kizárárás, hisz borul a sorrend. Tehát a témák sorrendje szerint kellett a fotózási feladatokat sorra venni, s nem úgy, hogy most 15.03-kor épp észrevettem valamit, ami a 21. témához pont jó lenne, de időben csak 3 órával később jutok, ahhoz a feladathoz. Ez a kitétel meglehetősen nagy kihívást, s nagy lábmunkát rejtett magában. Este 10-ig kellett az elkészült fotókat a memóriakártyán a Vajdahunyadvárban leadni. Ó, hát az rengeteg idő – gondoltam… Ráérek.

Elkövettem azt a hibát, hogy nem hoztam magammal szúró-vágó eszközt a memóriakártya tokból való kiszabadítására. Emiatt és a bőségesnek gondolt idő miatt úgy döntöttem, hogy hazamegyek, s otthon végzem el a szükséges beavatkozást, továbbá elmélkedem a megvalósításra váró feladatokon. Ebédeltem, kutyát sétáltattam…, elmélkedtem a témákon.

Majd kb. f3-ra visszaértem a tett helyszínére némi fotójátszótárs erősítéssel. Amit feljegyeztem a témák megvalósításáról az otthoni elmélkedés során, abból alig valósítottam meg valamit, részben mert adódott más ötlet, részben, mert a partnerem más irányba „sodort”. :) Ahogy haladtunk a feladatmegoldással, egyre több kilométer került a lábunkba, s az agykerekek leállása is egyre inkább előfordult. Így néhány feladatmegoldás a sorrendkövetés szigora, a kimerültség, valamint az ötlettelenség következtében… hmm… lehetett volna jobb is. :) De kipipálhattuk… és majd jövőre! Visszatérve a sorrendkövetés miatti „problémámra”: például az egyik feladat a Holtomiglan, holtodiglan téma volt, s épp fotózhattam volna egy esküvői párt, de ez a feladat még három-négy témával arrébb volt, s előbb azokat kellett megoldani. Viszont mire azok kész lettek, emezek (esküvői pár) már talán a nászútjuk felét is megtették… S lehetett újabb alanyokra vadászni…

Végül is büszke vagyok rá, hogy egyáltalán – így vagy úgy, de – megoldottuk az összes feladatot, ugyanis fizikai és szellemi állóképességet egyaránt igénybevevő műfaj a Fotomarathon! (Este 9 után értem haza.) De nagyon klassz! :) Jövő tavasszal újra lesz (remélem). Gyere, ha van fényképezőgéped! Hozz memóriakártyadobozbontó alkalmatosságot, s a startkor tényleg kezdd el a feladatokat, mert akkor kényelmesen kész leszel.

Szervezés: kiváló

Szórakozás: kiváló

Testmozgás: kiváló

Remek program, jövök (tapasztaltabban) a következőre is!

És egy kis illusztráció:

A Zila Kávézó cukrásza készítette augusztus 20-ai desszertünket. A kávézóról már írtam itt: http://szinhazesmiegymas.blogter.hu./?post_id=144541

A tortát néhány perce kóstoltam... A piskótája puha, omlós... A leheletnyi baracklekvár gyöngéden öleli a felette szétterülő könnyed, habos krémet. A pirított tojásfehérje pamacs finom kérge könnyedén olvad a szájban… A szeletelt mandula a végeken sem bírt ellen állni ostromomnak… Hmmm… Zseniális! Nagyon finom! 

Recept itt: http://augusztus20.freeblog.hu/archives/2007/08/09/Az_Orszag_Tortaja_-_a_hivatalos_recept/

A képre kattintva megnézheted nagyobban is

A balatonföldvári fürdőtelep kialakítására Korányi Frigyes európai hírű orvosprofesszor, a Széchenyi család háziorvosa tett javaslatot, melynek alapján gróf Széchenyi Imre 1894-ben felparcelláztatta a korábbi pusztát. A mintegy 701 holdas parkkal körülvett fürdőtelep hivatalos megnyitására 1896-ban került sor. Ebben az időben már negyvennél is több villa gyönyörködtette a vendégeket.

Illusztrációnak íme néhány fénykép. Az első képen a fent említett Korányi Frigyes nyári kastélya egy elvadulni látszó kertben látható. Ezután Kandó Kálmán villája, majd Bajor Gizi - szintén elvaduló kertben lévő - nyaralója, valamint egy Széchenyi-villa következik. Végül a Kvassay sétány néhány villaépülete került képernyőre. 

A képre kattintva megnézheted nagyobban is